Search results for 'Bujdoso'

Istent hordozó. 
 Indulj az úton mit választottál 
 Nem vár rád búcsúztató 
 Nincs más társad csak ez a néhány szó 
 Megszülettél s lettél bujdosó

Éjjel a hold a király! 
 István itt nem parancsol, 
 Krisztustól távol e táj. 
  
 (1. bujdosó): 
 Nézd csak milyen fényes ruhában, 
 Jött el közénk e

Ó, bujdosó székely, 
 Tekints fel az égre! 
 Nézd meg, hogy tőled 
 Milyen keletre! 
 Nézd meg, hogy a felhő 
 Hogyan keletkezik! 
 Székelyország

Hazatér a bujdosó. 
 S nyűtt szivével halál szárnyán 
 Hazatér a bujdosó.

Ó Bujdosó székely, tekints fel az égre                           
 Nézd meg, hogy tőled milyen keletre 
 Nézd meg, hogy a felhő hogyan keletkezik

Kain

Blind Myself

Heaven't

2004

ontottál ki
Ha mûveled a földet nem ad neked termést
Hontalan és bújdosó leszel a földön

Kain 
Next level of spiritual life 
Getting better in

Ma éjjel nem tudok szeretni
Ma éjjel nem szerethet senki

Üveghegyek mögött, bujdosó nap alatt
Csak a szél cirógat meztelen vállakat
Terített

Üdvözlet a világvégén 
 Induljon a show 
 Aki bújt, aki nem 
 Meneküljön  
 Minden bujdosó 
  
 Földön futó kalandor 
 Koldus és király 
 A végzet

mátkámnak! 
  
 Ha kérdik: hogy vagyok? Mondjad: beteg vagyok; 
 Idegen országba csak bujdosó vagyok. 
 Akiket szeretek, csak egyszer láthatnám, 
 Árva szívem

Készítsd, anyám, készítsd 
 Bujdosó-ruhámat, 
 Hogy találjam készen, 
 Ha útra indulok! 
  
 Útra indulásim, 
 Nagy szívszakadásim, 
 Útra indulásim, 
 Nagy

lejárt, rosszul tarisznyáltak 
 Felezőideje a vén ideáknak 
  
 Kiszikkadt a nádas, kigyérült az erdő 
 Nem bujdosó lenne a nevünk, tekergő 
  
 Sem inde,

Lengyelországba, 
 Idegen földre, bujdosó világba! 
   
 Hazatér majd a Fejedelem Magyarországra, 
 Töröktől, némettől tépett árva bús hazába. 
 Eggyé lesz a nemzet,

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt. 
 Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt. 
 Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak. 
 Én Istenem, mért

Istenért és szabadságért. 
 Búval eszem most kenyerem; 
 Bujdosó lett énbelőlem. 
  
 Ihol késő most bánkódni, 
 A harc után hadat vágni. 
 Megyek messze

anyámnak, 
 Jegybéli mátkámnak! 
  
 Ha kérdik: hogy vagyok? 
 Mondd, hogy beteg vagyok: 
 Idegen országban 
 Csak bujdosó vagyok. 
  
 Akit én szeretek,

Ó, bujdosó magyar tekints fel az égre, 
 Nézd meg mi fehérlik nyugatról keletre! 
 Kérdd meg a felhőktől mitől keletkezik, 
 Magyarok hazája honnan

a konyhában küzd a köddel 
 de mit kezdjen az ágya alatt 
 bujdosó idegenekkel 
  
 én nem éneklek semmiről 
 én nem éneklek semmiről 
 én nem éneklek semmiről

gondolj reám! 
 Ha látsz száraz kórót a széltől kergetve, 
 Bujdosó kedvesed jusson az eszedbe! 
  
 Most pedig utolsó szavamat bezárom: 
 Forró szerelmemet

belőlem
Nem te vagy az első nem is az utolsó
Esélyünk megnő s lecsap, mint bujdosó

Egységben az erő kétségben a teremtő
Isten, ha van biztos, ördöge van

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt. 
 Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt. 
 Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak. 
 Én Istenem, mért

száll a jövőbe, énekelik minden magyarok. 
 Városon túl árad ez a nóta, búsan hallja bújdosó, zsivány. 
 Mereng rajta hattyú szép királyné, s húzza Dankó

ilyen a dal, a tiéd : 
 a mi szerelmünk ára. 
  
 A mi reményünk bujdosó, 
 az élet sebzett álma, 
 a boldogság egy pillanata, 
 bűvös holnap után-ja.

Jöjj, testvérkém, atyánk, a bujdosó nap 
 a távol falujába ballagott.  
  
 Fönn már kigyujtják üvegét a holdnak, 
 a hamvas, égi templomablakot.

Gyűlöl a sors, mert igaz ősi 
 Ha bujdosó is, rejtett, titkos, 
 Megfáradt, de él még vérünk, s 
 Maradt tiszta. Sosem piszkos. 
  
 Lángtengeren,